Boldog Karácsonyt!

A barázdák királya

Hó alatt pihennek a tatai földek

Bábolnai MGK Ipari Üzeme-Tata (indulópont)

Az útvonal

Amíg a szem ellát

A terepviszonyokról

Keretbe foglalva a Grébicsi hegy

Egy kis pihenő

Tata-Mária puszatai tangazdaság épületei

A tél nagy úr

Továbbhaladva

A volt Tatai Egyetértés MGTSZ Szárító és keverőüzeme

És az alkotó

R.Á.

Decemberi pillanatok

R.Á.

A termény útja

Agrármúltunk szigetei 2.

Agrármúltunk szigetei 1.

Szüret után

Út a múltba

A Kapuvári Gazdasági Vasút sínpárjának maradványa az egykori Fertődi ÁG telephelyén.
K.A.

Az ősz ölelése

Körvonalak az éjszakában

R.Á.

Éjszakába nyúló fotózás

Jövünk...

Keretben...

Szőlők karjaiban...

Halad az idő...

Erő és dinamika...

Az én szemszögemből...

Este van,este van...

R.Á.

Zajlik az élet Komáromban

R.Á.

Nyár végi hangulat

Igen szerencsés volt ez a napom.A 280-as Rábát már előző nap felfedeztem,de sajnos nem boldogult az utána akasztott Amazone Centaurral,nem tudta felemelni ha jól emlékszem.2 órát vártam arra,hogy meginduljon végre a Rába.Többször is felmordult,de sajnos nem állt munkába.Egyszercsak látom,megérkezik egy Fiat traktor,na mondom ebből sok jó nem fog kisülni.A Fiat ráakasztott az Amazonera és vígan elkezdett vele dolgozni,a Rába meg sarkon fordult és bevonult.Na mondom nesze neked várakozás...Kicsit mérgesen indultam hazafelé,de a Rába gondolata nem hagyott nyugodni.Még este elhatároztam,hogy másnap is elmegyek erre a táblára,nem hagyom annyiban a dolgot.Másnap reggel útnak is indultam elég korán.Mikor megláttam a két gépet egy táblában nem hittem a szememnek.A Rába tárcsázik,a Fiat pedig hengerez.Na mondom itt aztán lehet alkotni,hát munkához is láttam...és nagy mosollyal,jókedvvel indultam haza,útközben fotóztam még ezt azt.

R.Á.

Magányosan

R.Á.

Októberi délután

Egy váratlanul szabaddá vált délután, amikor gyönyörű az idő és a gépek dolgoznak a határban , egy jó alkalom a fotózásra. Alkotni sem lehet mindig, kell hozzá ihlet és "el is kell szállni". Szerettem volna különleges fotókat készíteni, olyanokat, amilyeneket eddig még soha.
Kinéztem az ablakon, láttam, hogy nem messze a fasor mögött egy Claas Mega aratja a kukoricát. Fel is ültem azonnal a kétkerekű határjárómra és elindultam. Már majdnem odaértem a kombájnhoz, mikor megláttam egy John Deere-t a közeli domboldalon. Egyszerre hozzá siettem, mivel a kombájnnak még volt aratnivalója bőven, az megvár. A nap néha,néha előbújt a felhők mögül pár pillanatra, kevés idő volt napfényben fotózni, de türelmesen vártam és amikor megfelelő volt a pillanat, kattintottam.

A következő állomás az aratás volt. Az ég egyre felhősebb lett, a nap pedig pont jó irányból sütött, minden ideális volt. Rengeteget játszottam a beállításokkal, ennyire még talán sosem élveztem fotózni, mint akkor. Ez a fotókon is látszik, szerintem.

Fotózás közben hívtak hogy az egyik Lexion arat a szomszéd faluban, ha van kedvem menjek el azt is lefotózni. Kedvem volt, egészen addig míg oda nem értem. A nap annyira erősen sütött és pont rossz irányból, hogy szinte lehetetlen volt egy rendes fotót összehozni. De azért sikerült.

Tovább indultam egy másik Lexion-hoz, amivel egyik jóbarátom aratott és hívott, hogy próbáljam ki én is. Úgy félúton lehettem amikor az egyik utca végében megláttam dolgozni egy öreg 106-ost.

És végül a másik Lexion-hoz is odaértem, készítettem pár fotót róla, és arattam is vele egy kicsit, majd hazaindultam a nyugvó nap irányába....

K.A.