Októberi délután

Egy váratlanul szabaddá vált délután, amikor gyönyörű az idő és a gépek dolgoznak a határban , egy jó alkalom a fotózásra. Alkotni sem lehet mindig, kell hozzá ihlet és "el is kell szállni". Szerettem volna különleges fotókat készíteni, olyanokat, amilyeneket eddig még soha.
Kinéztem az ablakon, láttam, hogy nem messze a fasor mögött egy Claas Mega aratja a kukoricát. Fel is ültem azonnal a kétkerekű határjárómra és elindultam. Már majdnem odaértem a kombájnhoz, mikor megláttam egy John Deere-t a közeli domboldalon. Egyszerre hozzá siettem, mivel a kombájnnak még volt aratnivalója bőven, az megvár. A nap néha,néha előbújt a felhők mögül pár pillanatra, kevés idő volt napfényben fotózni, de türelmesen vártam és amikor megfelelő volt a pillanat, kattintottam.

A következő állomás az aratás volt. Az ég egyre felhősebb lett, a nap pedig pont jó irányból sütött, minden ideális volt. Rengeteget játszottam a beállításokkal, ennyire még talán sosem élveztem fotózni, mint akkor. Ez a fotókon is látszik, szerintem.

Fotózás közben hívtak hogy az egyik Lexion arat a szomszéd faluban, ha van kedvem menjek el azt is lefotózni. Kedvem volt, egészen addig míg oda nem értem. A nap annyira erősen sütött és pont rossz irányból, hogy szinte lehetetlen volt egy rendes fotót összehozni. De azért sikerült.

Tovább indultam egy másik Lexion-hoz, amivel egyik jóbarátom aratott és hívott, hogy próbáljam ki én is. Úgy félúton lehettem amikor az egyik utca végében megláttam dolgozni egy öreg 106-ost.

És végül a másik Lexion-hoz is odaértem, készítettem pár fotót róla, és arattam is vele egy kicsit, majd hazaindultam a nyugvó nap irányába....

K.A.